Modern Magyar Képtár Pécs

Hárs Éva: Modern Magyar Képtár (Corvina Könyvkiadó, 1981) - Pécs Fotózta Kiadó: Corvina Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1981 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 392 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 16 cm ISBN: 963-13-0841-3 Megjegyzés: Fekete-fehér és színes reprodukciókkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Múzeumaink sorában kiemelkedő helyet foglal el a pécsi Janus Pannonius Múzeum, amely nagy teret szentel a XX. Modern Magyar Képtár | GoTourist. századi magyar képzőművészet bemutatásának. 1957-ben nyílt meg a század legfontosabb hazai törekvéseit és alkotóit bemutató Modern Magyar Képtár, amely az ajándékozások és a vásárlások révén azóta számos jelentős munkával gyarapodott; majd ezt követte 1974-ben a Csontváry Múzeum és a martyn Gyűjtemény, két évvel később a Vasarely, legutóbb - 1978-ban - az Uitz Múzeum megnyitása. Kötetünk ezt az egyedülálló múzeumegyüttest mutatja be; a múzeum révén pedig az új magyar művészetet.

1. Múzeum - Janus Pannonius Múzeum - Modern Magyar Képtár I. - Martyn Ferenc Múzeum - Museum.hu
2. Modern Magyar Képtár Archives – kultúra.hu
3. Modern Magyar Képtár | GoTourist

Múzeum - Janus Pannonius Múzeum - Modern Magyar Képtár I. - Martyn Ferenc Múzeum - Museum.Hu

A Nemzetközi Gyűjtemény részét képezi a Káptalan utca 4. alatt található Amerigo Tot Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum és Nemes Endre Emlékszoba is. Az épület földszintjén található Amerigo Tot Múzeumban a szobrász (eredeti nevén: Tóth Imre, 1909–1984) változatos stílusban készült, Pécs városa számára ajándékozott alkotásait tekinthetjük meg. A fiatalon Itáliába költözött mester itt elhelyezett művei a teljes életpályát átfogják. Múzeum - Janus Pannonius Múzeum - Modern Magyar Képtár I. - Martyn Ferenc Múzeum - Museum.hu. A Martyn Ferenc (1899–1986) festő, szobrász, grafikus és illusztrátor életművét bemutató kiállítás 2011-ben nyílt meg. A művész a modern magyar képzőművészet meghatározó alakja, aki nyugat-európai útjai során behatóan megismerkedett az avantgárddal, a háború után pedig a nonfiguratív irányzatok egyik vezető egyéniségévé vált. A pécsváradi születésű Nemes Endre (1909–1985), a Prágában, majd Svédországban élt szürrealista művész munkásságának különböző stílusú, időszakosan cserélődő gyűjteménye is itt tekinthető meg. Festményeit gépies, hideg világ, szokatlan figurák, bábok jellemzik.

Modern Magyar Képtár A Modern Magyar Képtár épülete 2015. májusában A múzeum adatai Elhelyezkedés Magyarország Cím 7621 Pécs, Papnövelde utca 5. Tulajdonos Janus Pannonius Múzeum Elhelyezkedése Pozíció Pécs térképén é. sz. 46° 04′ 45″, k. h. 18° 13′ 41″ Koordináták: é. Modern Magyar Képtár Archives – kultúra.hu. 18° 13′ 41″ A Modern Magyar Képtár weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Modern Magyar Képtár témájú médiaállományokat. Modern Magyar Képtár ( Pécs, Papnövelde utca 5. ) [1] modern művészetet bemutató képtár. A képtár alapítása és gyűjteménye A pécsi Modern Magyar Képtár - a Janus Pannonius Múzeum művészeti osztálya - elsősorban 19 - 20. századi magyar képzőművészeti alkotásokat gyűjt. Eddig mintegy 10 ezer műtárgyat őriznek a múzeumban. A képtár néhány hónappal az 1956-os forradalom leverése után, illetve fél évvel a Magyar Nemzeti Galéria megnyitása előtt kezdte meg működését, tehát több mint 50 éves. A látogató a magyar képzőművészet legjobbjainak alkotásaival találkozhat itt: azokkal, akik iskolákat alapítottak, csoportokba tömörültek és azokkal is, akik magányos óriásként sajátos, egyéni stílust teremtettek.

Modern Magyar Képtár Archives &Ndash; Kultúra.Hu

Vő. Nm 13, 23-24), bár valószínű, hogy a Baranya-szerte ismert heveng (rúdra akasztott fürtökből összeállított "óriásfürt") is szerepet játszott a kép megkomponálásában. " A főnix alatt a felirat: "felix temporum reparatio": "A Phönix-ről a régi korban Egyiptomban és Arabországban szentül igaznak hitt mese élt, mellyet Herodot következőleg ir le. Az egyiptomi papok szerint, minden ötszázadik évben, keletről Arabországból jött egy mdár Héliopolis városba Phra templomába, mellyet karvalyalakunak rajzoltak s a napistent ábrázolá. Csak akkor jött, midőn atyja kimult, mellynek hulláját myrrhával bebalzsamozott tojásban magával hozta, hogy a templomban eltemesse, vagy mások szerint, hogy magát a templomban illatos tömjénben elégesse. E végre Phra templomában külön szentélylyel birt, mellyből elégése után harmadnapra megifjodva kelt ki szárnyra és visszatért keletre. Az egyiptomi emlékeken ibiczalakban ábrázolák, fején egy tollpamattal. Megérkezését a papok ünnepélyesen kihirdették, mire az egész országban szent ünnepeket ültek.

A kiállítás igen látványos elemekből épül fel: a római kori Sopianae-t bemutató, interaktív 3D rekonstrukció mellett a Kozármislenyben feltárt, 2. századból származó halottaskocsi életnagyságú modelljét, az ókori Sopianae legszebb tárgyi leleteit, használati tárgyait, továbbá a Dunaszekcsőn talált Marcus Aurelius bronzfejet csodálhatják meg a látogatók.

Modern Magyar KÉPtÁR | Gotourist

Szine részint arany, részint piros, nagyságára hasonlita a sashoz. Plinius szerint mindig csak egyetlenegy illy madár élt az egész világon. Szerinte fönebbi szinein kivül farka kéklő rózsaszinü volt, csorrán taraj állt, s Aethiopiában és Indiában lakott. Ötszáz, vagyis szorosabban 461 éves korában fészket csinál fahaj- és tömjénfaágakból, ekkor egész a napig felröpül s csak akkor tér vissza, midőn attól szárnyai elperzselődtek. Ekkor fészkében hamuvá égeti magát, miközben haláldalt énekel – s hamvaiból megifjodva ismét életre tér. Elsőbb hernyóalakkal birt, de a napsugár befolyása alatt száz nap mulva visszanyerte előbbi madáralakját, mi által uj időszakot kezd meg. Az egyiptomiak négy illyent ismertek, mert a Phönix Sesostris, Amasis, III. Ptolomäus és Tiberius uralkodása alatt jelent meg. E leirásokból láthatni, hogy a Phönix csak jelképi állat volt; jelképe az egy 500 éves időszaknak. A Phönix keletről jött, mint reggel a nap és oda is ment vissza. Keleten feküdt a pálmák hazája, Phönicia, mellytől nevét is nyerte és a hieroglyphák közt a pálmaág az év és szabályos időszakok jele, miért is a datolyapálmát Phönix-nek nevezték.

Csupán néhány nevet említve is meggyőző lehet a névsor: Ferenczy Károly, Thorma János a nagybányaiaktól, Rippl-Rónai József, Nagy Balogh János az ún. "dekoratív" irányhoz soroltak közül, Berény Róbert, Czigány Dezső, Tihanyi Lajos a Nyolcak csoportjából, Nemes-Lampérth József, Bortnyik Sándor, Kmetty János - az Aktivisták köréből és az Európai Iskolát képviselő Korniss Dezső, Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér. A nagybányai művésztelep tevékenységével kezdődik a kiállított képek és szobrok bemutatása, és az 1945 után, közel három évig működő Európai Iskola tevékenységének áttekintésével fejeződik be. A Káptalan utcai kiállítások legjelentősebb képei közt szerepel például Rippl-Rónai József Alkonyat egy intim szobában című (1894), Gulácsy Lajos Az ópiumszívó álma (1913-18), Berény Róbert Cilinderes önarckép (1907), Galimberti Sándor: Amszterdam (1914-15), Korniss Dezső Kántálók (1946) c. alkotása. Kortárs Gyűjtemény A Kortárs Gyűjtemény az egykori barokk vármegyeháza második emeletén a magyar művészetnek a szocialista realizmus időszaka utáni új fejleményeire koncentrál, az ötvenes - hatvanas években még alkotó "klasszikus" avantgárd művészektől ( Ország Lili, Korniss Dezső, Bálint Endre) és a velük párhuzamosan jelentkező neoavantgárd első generációjától ( Bak Imre, Fajó János, Nádler István, Tót Endre) az új teljesítményekig (például Erdély Miklós, Jovánovics György, Szabados Árpád) húzódó íven.

July 17, 2024, 2:19 am