Férfi Okosóra Árukereső

Auschwitz, Végállomás - Egy Túlélő Naplója A Haláltáborból

Ezért erre a könyvre még nem hatott az a "szokásrend", amely a második világháború utáni évtizedekben alakult ki, és máig meghatározza, hogyan lehet beszélni a holokausztról. Auschwitz végállomás pdf. Hozzátette: mivel a könyvet, noha már 1946-ban megjelent Hollandiában, évtizedekig alig néhányan olvasták, Eddy de Wind műve sem hatott a hagyományos holokauszt-narratívára. Kitért arra: a könyv több ponton a megszokottól eltérő képet mutat Auschwitzról. Az SS-katonákról például hagyományosan az a kép alakult ki, hogy német precizitással és szaktudással végezték munkájukat, Eddy de Wind leírása szerint azonban ezek az emberek csak a "szlogenek szintjén szervezettek", valójában "lumpen senkiházik, akik még ahhoz sem értenek, amit el akarnak érni". Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mondta: az alapítvány munkatársai 17 éve dolgoznak Magyarországon a "kirekesztő, rasszista, antiszemita nézetek" felszámolásáért, és a legkülönbözőbb érzékenyítő programokkal igyekeznek megszólítani a fiatalokat és minden érdeklődőt.

Index - Fortepan - Mindegyik Krematórium Teljes Gőzzel Működött

Kertész számára a történelem igazi specifikuma az, hogy az ő története, hogy vele történt meg. Kertész Imre nem őrzi a zsidó tradíciót (a Siratófalhoz "nincs sok közöm"- állítja) és a zsidóságot vadonatúj dolognak tartja: "Nekem egyesegydül Auschwitzhoz van közöm. Auschwitz újjáteremtett valamiféle zsidóságot, és ez a zsidóság tisztán etikai az én számomra, semmi köze a régi zsidó szellemhez. A pesszimista etika alapján a mostani zsidóság a holocaust élményével kapcsolatban egy olyan tudást birtokol, ami szerintem világélmény. Auschwitz a végállomás. " Pongrácz Tibor pontos összefoglalása azt emeli ki, hogy "Kertész szerint Auschwitz – e név számára az összes táboroknak, kazamatáknak, erdőknek és árokpartoknak a jelképe – tanúsítói, kivált annak költői az elbeszélés szellemének engedelmeskedve örökre szóló példázattá, az európai ember kollektív tudatának, mítoszának kitüntetett pontjává tették a holokausztot. "

Megjelent Az Auschwitz, Végállomás! Egy Túlélő Naplója A Haláltáborból - Blikk

Ugyanakkor az sem igaz erre a naplóra, hogy csak technikai leírása a példátlan kínoknak. Már csak azért sem, mert a túlélés eufóriájában készült, vagyis még úgyis átjárja az életöröm, hogy halálról, halálfélelemről, az emberek megnyomorításáról szól. (Nem ír róla, de a szerző édesanyja is a táborban halt meg. Megjelent az Auschwitz, végállomás! Egy túlélő naplója a haláltáborból - Blikk. ) A túlélés megkönnyebbüléséből fakadhat, hogy az elbeszélő stílusában, minden leírt borzalom ellenére is, van némi könnyedség. A történetek néha úgy gabalyodnak egymásba, mint egy Rejtő-regényben. Európa összes szegletéből odadeportált emberek egymás után szólalnak meg, csak éppen attól, hogy mindenki valóságos, és ahogy halad a történettel, szinte mindenkit megölnek közülük, haláltánccá válik ez a színes kavalkád. Egykori bokszoló, rablógyilkos, egyetemi professzor és zenész keverednek életük utolsó napjaiban egymás mellé; politikai és köztörvényes foglyok, cigányok, homoszexuálisok, zsidók, keresztények, lengyelek, oroszok, magyarok, spanyolok, görögök tűnnek fel gyors egymásutánban; aljasok, akik megölik, feljelentik a társaikat, és hősök, akiket megölnek, mert haldokló idegenek kínjait önfeláldozóan enyhíteni akarták.

Westerbork hollandiai tranzittábor volt, ide gyűjtöttek be és innen szállítottak tovább mintegy százezer zsidót Auschwitzba és Sobiborba 1942 júliusa és 1944 szeptembere között, ahol szinte kivétel nélkül mindenkit legyilkoltak. 1942-ben Eddy de Wind zsidó orvos önként jelentkezett Westerborkba dolgozni, mert abban reménykedett, hogy ezért cserébe édesanyját kiengedik a táborból. Érkezésekor azonban kiderült, hogy anyját már elszállították Auschwitzba. Eddy de Windet nem engedik többé haza. Később ő is a haláltáborba kerül, de csodával határos módon túléli, és visszatér szülőhazájába. Hogyan lelt szerelemre a táborban, és hogyan élte túl a borzalmakat? Erről szól még az auschwitzi táborban elkezdett regénye. Eddy de Wind nemcsak az Auschwitzban átélt borzalmakról számol be szívszorítóan és megrendítően, de megfigyeli és elemzi azt is, hogy szélsőséges helyzetekben milyen viselkedésre - jóra és gonoszra egyaránt - képes az ember. Index - Fortepan - Mindegyik krematórium teljes gőzzel működött. Eddy de Wind könyve valószínűleg az első Auschwitz-beszámolók egyike, visszaemlékezésnek szinte nem is lehet nevezni, hiszen még ott helyben, szenvedései és a megtapasztalt borzalmak helyszínén kezdte papírra vetni rabsága történetét... Annyira friss benne minden, amit látott, és megélt, hogy a szövegben tetten érhető a küszködése, hogy hogyan tudja mindezt megfogalmazni, átadni.

July 17, 2024, 8:34 am