Szeged Tisza Palota Debrecen
Az épület neve Gróf-palota Mai elnevezése ugyanaz Város, cím Szeged, Tisza Lajos körút 20/B Épült 1912–1913-ig Stílusjegyek Szecessziós Tervező Építtető Kivitelezők Raichl (v. Raichle) J. Ferenc (1869–1960) Gróf Árpád Márton, Szeged akkori főügyésze Stumpf János, Gombos József Műemléki besorolás Műemlék Az épület története, változások Szinte eredeti állapotában őrződött meg az épület. Külsejét a hátrahúzott és előreugratott homlokzati felületek játéka, a változatos ablak- és erkélyformálások teszik mozgalmassá, tetszetőssé. Különös dísze a főhomlokzaton nagy felületet kitöltő, keleties ornamentikát idéző arany mozaik dísz. Eredetileg magas fizetésű városi tisztviselők otthonául szánták. Földszintjén ügyvédi irodák, emeletén lakások kaptak helyet. Ma is változatlanul lakóépületként funkcionál. Emeli értékét, hogy belső tereiben – egyes lakásokban is – megmaradtak eredeti burkolatok. Reök-palota – Wikipédia. Igen attraktív vasszerkezetű lépcsőháza, az egyedi kovácsoltvas lépcsőkorlát, a falak gazdag, szecessziós stukkódíszei.
Szeged Tisza Palota Sport
Az épület a magyar szecesszió egységes, tiszta stílusú megtestesülése, európai viszonylatban is a legszebbek egyike. A belvárosban a Kölcsey utca és a Feketesas utca sarkán szép telek állt rendelkezésére, az előtte levő tér a létesítendő épületre megfelelő rálátást is biztosított. A megrendelő Reök Iván, a Folyammérnöki hivatal vezetője, kultúrmérnök, gazdag földbirtokos, országgyűlési képviselő. Szeged tisza palota sport. Kivitelezés [ szerkesztés] A épület engedélyezési terveit 1906. július 2-án nyújtotta be a városépítési bizottsághoz. Az engedélyezési terveken a homlokzati terv – a későbbi nyíláselrendezéssel szemben – neobarokk részletekkel és díszítményekkel volt tagolva, óvatosságból, hogy az építési hatóságtól jóváhagyást nyerjen. A palota 1907 novemberében készült el luxus kivitellel, többnyire helyi művészek és mesteremberek közreműködésével. A kétemeletes saroképület minden részletén a szecesszió jellemző formakincsei fedezhetők fel a stilizált virágmotívumok, az éles vonalak elkerülése, a gyűrött falfelületek, az alapvető falsíkok hullámos kialakításának alkalmazása révén.
Szeged Tisza Palota 2
3 " A ház minden további zugáról vitázik valaki. A pincéről és a padlásról azt tudni lehet, hogy a plébániát illetné, de nem veszik át a várostól, mert borzasztóan leromlott állapotban van, előbb rendeltetésszerű állapotba szeretnék hozatni – tájékoztatott Kondé Lajos plébános. " " A földszinti üres állami tulajdonú helyiségeken korábban városi és megyei hivatalok osztoztak, ennek ellenére ők egy tollvonással nem kaphatják meg. A Csongrád Megyei Bíróságon kellett pert indítaniuk a tulajdonvita tisztázásra – tájékoztatott Zicherman Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szóvivője. Amíg a tulajdoni hányadukat át nem veszik az államtól, addig marad a korábbi felállás: a nagyobb rész, 53 százalék az állami, 47 százalék a plébánia tulajdona. Reök-palota , Szeged. A tulajdoni viták miatt marad az összesen kétezer négyzetméteres belvárosi szégyenfolt áldatlan állapota is. Senki nem gondoskodik róla, ameddig nem mondhatja végérvényesen a sajátjának. A szegedi önkormányzat a saját részét korábban már félretette a homlokzat felújítására, de a renoválással kivárnak, a belvárosi plébánia szintén nem áldoz a közös lóra. "
Szeged Tisza Palota Tape
[3] A lakások elhelyezése, alaprajzi kialakítása korszerűnek és egyben igen szellemesnek mondható. Az udvari oldal, mely ebben az időben még uralkodó volt a bérházépületeknél, itt hiányzik. A telek észszerűen gazdaságos beépítését segíti a félkörben visszametszett udvari homlokzat, ahol az ívelt felület eredményei délután is jó megvilágítást adnak a lépcsőháznak. A melléklépcső kapcsolódása a lakásokhoz szintén ötletes. Szeged tisza palota tape. A második világháború után [ szerkesztés] Az óriási lakásokat a második világháború után feldarabolva társbérletté alakították. Az 1960-as felújításkor az erősen károsodott – igen részletdús - homlokzat egyszerűsítését rendelték el. Az akkori városi főmérnök, Beszédes Kornél közbenjárására állagvédelemre módosították, ami azzal járt, hogy a megrongálódott, kissé rosszabb állapotban lévő kovácsoltvas vasvirágokat letörték, eltávolították a helyre állítás helyett. Ebbe beletartozott a lépcsőház első emeleti lámpaoszlopának lefűrészelése is. 1974 -ben a második felújítás alkalmával elbontották az akkor már csak két megmaradt eredeti liliomos - kandallóhoz hasonlító – rácsos vaskályhát is.
2006/7-ben teljes felújítást végeztek, az udvart lefedték és 2007 augusztusától a Regionális Összművészeti Központ (REÖK) kezdte meg benne működését. 2008/9-ben földszintjén étterem és kávézó létesült, mely jelenleg nem üzemel. Az épület ismertetése, értékelemzése A Reök-palota Magyar Ede főműve, a floreális szecesszió különleges megnyilvánulása. Az egyedülálló építészeti érték, a hasonló stílusú épületek között európai összehasonlításban is remekmű. Gróf-palota | Századfordulós ékkövek - tematikus kalandozások a szecesszió varázslatos világában. Tervezője kifinomult ízléssel álmodta architektonikus formákba az építtető, Reök Iván vízépítő mérnök hivatását megjelenítő vízi- és növényvilágot. Az egész homlokzat szobrászati eszközökkel készült, így olyan, mint egy hatalmas dombormű. Semmi nyoma a szokásos módon alakított építészeti tagozatoknak, itt teljesen új, minden tekintetben hazai előzmények nélküli, belga és francia irányzatokkal rokon építészeti alkotás született. A vízi világ ihlette liliomok, akantusz levelek, virágok szinte összenőttek az épület szerkezetével. Az épület békés, csendes tópart nyugalmát és változatosságát árasztja.
Mégsem zsúfolt és túldíszített. Alighanem azért, mert nagy tagolások osztják a fölületetet, és a két saroktorony lekerekített építészeti tagozatainak együttese csendesíti a formák és díszek tobzódását. Az épület belül is őrzi századfordulós hangulatát, a lakások egy részében maradtak fönn eredeti részletek. Belépve az épületbe, finoman ívelt rácsozatokkal díszített kapukat, ajtókat, remekbe készült kovácsoltvas lépcsőkorlátokat, kilincseket, virágtartókat, és élénk színekben ragyogó csempedíszeket, üvegablakokat találunk. Szeged tisza palota 2. Irodalom Nagy Zoltán, A szecessziós építészet Szegeden, Szeged története 3/1, Szeged, 1991. Csongrád megye építészeti emlékei, Szeged, 2000, O. Csegezi Mónika szócikke Bakonyi Tibor, A századforduló építészete Szegeden, Műemlékvédelem, 1980. 3. sz. Bagyinszki Zoltán – Gerle János, Alföldi szecesszió, /Art Nouveau in the Alföld Debrecen, 2008.
July 17, 2024, 5:35 am