Férfi Okosóra Árukereső

Szinyei Merse Pál Kiállítás

Ez az az időszak, amikor Európa-szerte az impresszionizmus és a realizmus válik kordivattá, Magyarországon viszont még tovább élt a romantika világa, melynek jellemzője, hogy mindig nagy témákat, nagy eszméket dolgoz fel. Ez lehet az oka annak, hogy Szinyei Merse Pál festményei nem győzték meg a kritikusokat. A kép monumentális méretű, de a nagy mérethez nem kell feltétlen nagy téma, vagy, ahogy Szinyei fogalmaz, nem mást akart lefesteni, mint: "egy szép tavaszi napot, melyet a városból kirándult víg társaság élvez…" Szinyei Merse Pál: Majális – 1873 Ha még kiélveznétek a február végét, valamilyen romantikus programot kerestek a párotokkal, vagy csak már nagyon várjátok a tavaszt, akkor szívből ajánlom Szinyei Merse Pál kiállítását, nem fog csalódást okozni. Február 20-ig még látogatható! A képek forrása:

Szinyei Merse Pál: A Természet Bűvöletében Című Kiállítása | Hiros.Hu

Szinyei Merse Pál 1897-ben képviselő lett, 1905-től haláláig az Országos Mintarajziskola (később Képzőművészeti Főiskola) igazgatójaként dolgozott.

A festő valóban újítónak ható kolorizmusának hátterébe külön szekció vezeti be a látogatót Szinyei munkáinak színelemzésén keresztül. Máig vitatott, hogy Szinyeit lehet-e impresszionistának tekinteni, ezért a kiállítás a látogatóra bízza a kérdés eldöntését, több párhuzamot is bemutatva Sisley, Monet és Raphael Collin munkáival. Széles kontextusba helyezve, mások mellett Gainsborough, Székely Bertalan, Bastien-Lepage és Gustave Doré női portréi között kapott helyet a tárlatban az emblematikus Lila ruhás nő, Szinyei talán legismertebb alkotása, a Majális keletkezésének körülményeiről pedig egy filmet is megtekinthet a közönség. Gazdag válogatás mutatja be Szinyei Merse Pál müncheni tanulóéveit, a fiatalkori Szinyei-képeket Courbet, Mackart, Böcklin, Benczúr Gyula és más kortársak alkotásai mellé helyezve. A tárlat külön szekcióban hívja fel a figyelmet a festő még lappangó műveire, majd Szinyei kortársakra gyakorolt hatását is vizsgálja Konkoly Gyula, Tót Endre és Szabó Ábel munkáit felvonultatva.

Egy Jegy, Két Kiállítás – Magyar Nemzeti Galéria

Szerdánként 16 órakor tárlatvezetéssel tekintheti meg a Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál (1845–1920) művészete című kiállítást. Kiegészítő jegy ára (amely az időszaki kiállításra szóló belépőjeggyel együtt érvényes): 1000, - Ft Belépődíjak Időtartam: 60 perc A járványügyi helyzetre való tekintettel nem áll módunkban 20 főnél több látogatót fogadni az előre meghirdetett tárlatvezetéseinken. A jegyvásárlás a Jegymesteren online, illetve a helyszínen érkezési sorrendben történik.

Pályája elején tehát megfestette azokat a képeket, amiért az utókor mélyen tiszteli, majd közel két évtized kihagyás után, már középkorúként tért vissza újra a festészethez, hogy a következő negyed évszázad meghozza számára a megérdemelt sikereket. Az élet tehát kiegyenlítette a kezdeti kudarcokat – fogalmazott, hozzátéve, hogy Szinyei életművében nincsenek kilengések, alkotásai egyenletesen magas színvonalúak. A kiállítás első része az 1860 és 1880 között készült képekből válogat, bemutatva Szinyei sokszínűségét. A második rész a visszatérés időszakából, a sikeres festő műveiből mutat be néhányat. Az utolsó teremben kiállított képek pedig az életmű vizes tematika köré épülő, utolsó időszakát járják körül a balatoni üdülés éveiből, a Bodrog-parti emlékekből vagy éppen az itáliai korszak tengerábrázolásaiból válogatva. Nátyi Róbert beszélt arról is, hogy a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény úttörő szerepet vállalt, hiszen Szinyei Merse Pál 1848-as életmű-kiállítását követően utoljára 1990-ben, a Magyar Nemzeti Galériában volt jelentős tárlata, azóta mindössze kisebb válogatások erejéig jelent meg művészete.

Jegymester Webáruház

Münchenbe visszatérve, 1873-ban festette fő művét, a Majálist, mely az európai festészet egyik első plein air-remeke. Tárgya Manet és Monet motívumaira emlékeztet, Szinyei azonban tőlük függetlenül, a franciák ismerete nélkül talált rá a réten piknikező társaság témájára. A Majálist teljes közöny és meg nem értés fogadta, Szinyeinek kedvét szegték az elmarasztaló kritikák, hazatért jernyei birtokára, megházasodott, gazdálkodni kezdett, és ritkán festett. A feleségét megörökítő Lilaruhás nő, majd a Bécsben készült, a végtelen távlatokat nyitó Léghajó és a Pacsirta című képe sem aratott sikert. Szinyei 1894-95-ben megfestette a magyar realista tájábrázolás egyik remekét, a Hóolvadást és a Pipacsos mezőt, és tíz évre felhagyott a festéssel. A Majálisnak 1896-ban, a Műcsarnok millenniumi kiállításán hatalmas sikere volt, a fiatal festőgeneráció ujjongva fedezte fel benne elődjét. Szinyei ismét alkotni kezdett, főleg tájképeket készített, de művészetében nem volt nyoma a korábbi nagy művek lendületének, eredetiségének.

Csak annyit jegyzünk meg, hogy az idősebbek, Csók, Fényes, Glatz, Iványi-Grünwald, Kernstock, Koszta, Réti, Rudnay, Thorma, Vaszary, Beck Ö. Fülöp képviselte magas színvonalat a fiatalabbak, a férfikorban álló Bernáth, Berény, Egry, Pátzay, Szőnyi és társaik fenn tudják tartani. De közülök külön is felemlítjük Basch Andort, aki közeledik művészetének teljes kiérlelődéséhez.

July 17, 2024, 9:03 am