ÉPíTőanyagok | Sulinet TudáSbáZis
Az anyagi halmazok fizikai és kémiai tulajdonságait a halmazt alkotó részecskék tulajdonságaiés a részecskék közti kölcsönhatások együttesen határozzák meg. A halmazokban a fizikai és kémiai tulajdonságokat befolyásoló kölcsönhatásokat kötésnek nevezzük. A kötések közül az ún. elsőrendű kémiai kötések az erősebbek, 1 mol anyagmennyiségű anyag esetében több száz, esetleg több ezer kJ energia befektetésével lehet ezeket felszakítani. Ilyen elsőrendű kötés az eddig tárgyalt kovalens kötés, valamint az ion- és a fémes kötés. Másodrendű kötések, molekularács - Kémia érettségi - Érettségi tételek. A másodrendű kötések jóval gyengébbek, átmenetet képeznek a fizikai kölcsönhatások felé: az 1 mol anyagmennyiségű anyagban működő ilyen típusú kötést sokszor néhány kJ energia közlésével meg lehet szüntetni. Másodrendű kötések működnek a molekulák között, elsősorban folyadék és szilárd halmazállapotban.
A Kémiai Kötések
Kémiai kötések A kémiai kötés az atomok között molekulák vagy más atomcsoportok létrejöttekor kialakuló kapcsolat. Fajtái: elsőrendű kötések: ionos kötés, kovalens kötés, fémes kötés. másodrendű kötések: van der Waals- kötés, hidrogénkötés. Kémiai kötések Elsőrendű kémiai kötések Az elsőrendű kémiai kötések az atomok közötti kapcsolatokat és a vegyületek sajátságait hozzák létre. Ionos kötés: úgy jön létre, hogy az egyik atom által leadott elektronokat a másik atom felveszi. Így önálló ionok keletkeznek, amelyek ellentétes elektromos töltésük következtében kölcsönösen vonzzák egymást, így kialakul az ionkötés, illetve az ionvegyület. Az ionokat elektromos vonzóerők tartják össze. Az ionkötésű vegyületekben az egy-egy atom által leadott, illetve felvett elektronok száma, az ion kémiai vegyértéke. Kovalens kötés: a kovalens kötésben az egymáshoz kapcsolódó atomokat többnyire egy kémiai elektronpár tartja össze, amely oly módon mozog, hogy pályája mindkét atommagot körülveszi. A kémiai kötések. Fémes kötés: a fématomok kapcsolódásakor a lazán kötött elektronok leszakadnak, és ezáltal az összes atommag vonzása alá kerülnek.
Másodrendű Kötések, Molekularács - Kémia Érettségi - Érettségi Tételek
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben
A nagyobb elektronegatívitású elem erősebben kötődik az elektronokhoz, míg a kisebb EN-ú kevésbé. Az olyan kötést melyben a résztvevő atomok elektronegatívitás különbsége nem haladja meg a 0, 5-ös értéket apoláris kötés eknek nevezzük. Az olyan kötést melyben a résztvevő atomok elektronegatívitás különbsége eléri a 0, 5-öt, de nem haladja meg az 1, 0-ás értéket poláris kötés eknek nevezzük. Az 1, 0 elektronegatívitás különbséget meghaladó atomok között ionos kötés alakul ki. Molekula polaritás A molekulák polaritása a molekulák szimmetriájától és a bennük lévő kötések polaritásától függ. Rajzoljuk fel úgy a molekula szerkezetét, hogy a poláris kötéseket a kisebb elektronegatívitású elemtől a nagyobb elektronegatívitású atom felé mutató vektorral helyettesítjük. Az így kapott vektorokat összegezzük. Amennyiben a kapott eredő vektor nem nulla, a molekula poláris. Ellenkező esetben apoláris. Másodrendű kémiai kötések Molekulák között létrejövő gyenge elektrosztatikus vonzás, mely halmazokat tart össze.
July 17, 2024, 2:48 am