Ti Szerencsés Füvek Boldog Virágok Elemzés

Latinul írt versek., reneszánsz korra jellegzetes versformában( szonett) Ti szerencsés füvek, boldog virágok.. összekapcsolódik a szerelmi érzés és a természet, kifejezések a tájra és a nőre: pl. szerencsés fövek, boldog virágok, mélázgató madonnám" Milyen hangulatúak a jelzők? Mire következtethetünk abból, ahogyan a természet és a nő összekapcsolódik a versben? ( a lírai én érzelme hat a természetre, megszépíti; de a természet szépsége is visszatükröződik az emberi érzelmekre) Milyen ívet ír le a vallomás? Minden csodálja a nőt. fű, virág, patakpart,, csillogó víz, fák. Hangulati váltás: féltékenység a természeti jelenségekre A köveknek is azonosulnia kell a férfi érzelmeivel. Ha azt állíthatjuk, hogy a költemény múzsája formálja a tájat, akkor szerinted mit jelenthet a " Nap tüzében, oly sudárrá váltok, " sor? A napra vagy Laurára utal-e? Ti szerencsés füvek boldog virágok elemzése. Vagy mindkettőre? Milyen a lelkiállapota lírai énnek? (gyötrődés) Versforma: szonett Pó, földi kérgem… versforma: szonett, a lírai én társa a természet, a folyó = Pó Milyen ez a folyó?

1. Tevékenységek - feladatok magyar irodalomból | Sulinet Tudásbázis
2. Francesco Petrarca: Ti szerencsés füvek Storyboard
3. Francesco Petrarca: Ti szerencsés füvek (elemzés) – Jegyzetek
4. Irodalom - 9. osztály | Sulinet Tudásbázis

TevéKenyséGek - Feladatok Magyar IrodalombóL | Sulinet TudáSbáZis

Az első 3 strófa tehát megszólítások sorozata: a lírai én sorra vesz minden olyan természeti jelenséget, amely valamiféle kapcsolatba kerülhetett a szeretett nővel (aki az ő "mélázgató madonnája"). Petrarca elképzeli, ahogy Laura sétál, és számba veszi, mi mindent láthat, érinthet sétája során: virágokat, fűszálakat, vízpartot, fákat, ibolyákat stb. Erről szól a vers első két sora: "Ti szerencsés füvek, boldog virágok, / kiken tapos mélázgató madonnám" Azért szerencsések a füvek és virágok, mert Petrarca hölgye ott járt, érintette őket a lába. A táj, amely látta őt, amely érinthette őt, telve van vele. Az eredeti olasz nyelvű versben egyébként nem "szerencsés füvek", hanem "jókor született fű" áll. Ez a "jókor született" jelző a hősi énekek lovagjainak állandó jelzője szokott lenni. Francesco Petrarca: Ti szerencsés füvek (elemzés) – Jegyzetek. Mit ért Petrarca "jókor született" fű alatt? Azt, hogy a fű egyszerre él Laurával: akkor hajt ki, amikor Laura arra jár, és az ő lépte nyomán hajol meg. Ahogy egyre több megszólított kerül sorra, a vers világa is kitágul: a látószög a természet egyes elemeitől (füvek, virágok, fácskák) a táj egészéig tágul, a végén már az egész tájat belátjuk, a folyóval, amelynek ragyogásában Laura gyönyörködhetett.

Francesco Petrarca: Ti SzerencséS FüVek Storyboard

Petrarca az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb költője, aki két korszak határán élt, így még a középkori költészet jellegzetességei is megjelennek műveiben, ugyanakkor szerelmi lírája már egészen modern vonásokkal rendelkezik. Ti szerencsés füvek… kezdetű verse Daloskönyv című kötetének 162. darabja. Szerelmi költemény Laurához, amely még az asszony életében született. A dal műfajba tartozik és szonettformában íródott (petrarcai szonett). Irodalom - 9. osztály | Sulinet Tudásbázis. Ti szerencsés füvek, boldog virágok… Ti szerencsés füvek, boldog virágok, kiken tapos mélázgató madonnám, part, mely édes szavát figyelve andán, szép lábának nyomát magadba zárod, sima fácskák, friss Lombbal ékes ágok, halovány, kedves ibolyák a lankán, sötét erdők, melyek fürödve lomhán a Nap tüzében, oly sudárra váltok, ó, nyájas táj, ó, tiszta, friss erecske, mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is, s élő fényétől gyulsz tündökletesre, irigylem tőletek tekintetét is! Ne lássam itt ridegnek a követ se: lángoljatok, hisz lánggal égek én is. (Sárközi György fordítása) A vers egy olyan mondattani késleltetésre épül, amely az egész szöveget átfogja: hiszen az első 3 strófában csak megszólítások vannak, és csak az utolsó versszakban hangzik el a felszólítás, vagyis az, amit a vers beszélője a címzetteknek mondani akar.

Francesco Petrarca: Ti Szerencsés Füvek (Elemzés) – Jegyzetek

Irodalom- Petrarca Francesco Petrarca költészete (Áldott a nap, a hó, az év Ti szerencsés füvek, boldog virágok Pó, földi kérgem bárhogy is sodorj ad Magamban, lassan, gondolkodva járom) 1. Keress példákat halmozásra és megszemélyesítésre a három, szöveggyűjteményben olvasható Petrarca-versben! 2. Állítsd párhuzamba a Ti szerencsés füvek… című vers tájra vonatkozó jelzős szerkezeteit a szeretett nőalakkal! Milyen testi vonásokat idéznek vajon a második versszak sorai? 3. Hol van a fordulópont ebben a versben? Milyen változást hoz ez a mondatszerkezetekben, igemódokban, jelzőkben? 4. Mire vonatkozik a vízen sodródó földi kéreg metaforája, és mire a jó széllel szálló nyíl hasonlata a Pó-versben? Milyen irányban halad az egyik és a másik? 5. Találj magyarázatot arra, miért íródtak nagybetűvel a Lomb, a Fény és az Otthon szavak! 6. Hogyan utal a vers a folyó legyőzhetetlenségére, és mit mond az emberi szellemmel kapcsolatban? Tevékenységek - feladatok magyar irodalomból | Sulinet Tudásbázis. Milyen viszonyban van a két dolog egymással? 7. Kihez beszél a költő a különböző versekben?

Irodalom - 9. OsztáLy | Sulinet TudáSbáZis

Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez tudnod kell a reneszánsz művelődéstörténeti korszakról tanultakat. A rím és rímelés jelenségére is építünk. Ebből a tanegységből megismered az itáliai reneszánsz költőjének, Francesco Petrarcának a művészetét. Megismerkedsz a szonett versformájával, és egy művön keresztül látni fogod a szubjektív líra sajátosságait is, az érzések és szenvedélyek művekre gyakorolt hatását. Itália egyik legszebb, napfényes, hegyekkel-völgyekkel tarkított tája Toszkána. Ideális hely a világtól visszavonultan alkotó művészeknek, szerelmeseknek. Ezen a tájon élt és alkotott az olasz reneszánsz első kiemelkedő verselője, Francesco Petrarca is (francseszkó petrarka). Ti szerencsés füvek boldog virágok. Két korszak határán élt. A középkor vallásos áhítata és a reneszánsz ember iránti csodálata hatja át műveit. Már az emberi lélekben rejlő értékeket is felfedezi. Petrarca 1304 és 1374 között élt, Európa számos nagyvárosában megfordult. Nagy műveltségre tett szert.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3

Irigy és féltékeny a természetre, amely kapcsolatba kerülhetett Laurával. Felszólítja a természetet: ha ők is látták Laurát, lángoljanak, ne legyenek közönyösek. Ez a verse hűen tükrözi, hogy milyen különleges szerelem fűzte őt Laurához. Soha nem lehetett az övé a nő, ám egész életében tiszta szerelemmel gondolt rá. A vers a hagyományos szerelmi költészet, a trubadúrlíra elemeit megtartja. A szeretett nő eszményítése mellett a férfi és nő közti távolságtartás is megfigyelhető. Ám újszerű is, mivel a nő iránti vonzalom és vágy földi érzés, világi élmény. Nézd meg a vers formáját! A 4 versszakból, összesen 14 sorból álló versformával most találkozhatsz először, de később még többször elő fog kerülni irodalmi tanulmányaid folyamán. A szonett, sajátosságait figyelheted meg rajta. Kötött műformáról beszélünk. 2 darab 4 soros versszakot, quartinát (kiejtés: kvartina), 2 db 3 soros tercina (kiejtés: tercina) követ. Ezek tartalmukban és rímelésükben is ellentétben állnak. Míg az első 8 sor ölelkező rímeket tartalmaz, addig az utolsó két versszak összesen 6 sora keresztrímelésű.

July 17, 2024, 1:36 am