Széchenyi István Felesége

Februárban a Szegedi Tudományegyetem Pedagógusképző Karának Ének-zene Tanszékén tartott előadást Papp Éva: A Széchényi-család és a zene megtartó ereje címmel. Széchenyi Franciska gyik képe a családi kamarazenélést ábrázolja. Középen gitárral feltehetően Széchenyi István. Az előadást színesítette a tanszék tanárainak közreműködése. Dr. Dombiné dr. Kemény Erzsébet az énekeseket kísérte zongorán és dr. Maczelka Noémivel négykezest játszottak. A tanszékvezető, dr. Széchenyi István: Széchenyi pesti tervei (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985) - antikvarium.hu. Varjas Gyula és Laczák Boglárka operaénekes dalokat adtak elő. Az előadott darabok Széchényi Imre szerzeményei voltak. A nagy sikerre való tekintettel jövőre folytatjuk a Széchényi-család zenével foglalkozó tagjainak és műveiknek bemutatását. A lenti írás az előadás rövidített változata, a fotó az előadás után készült a művésznőkkel, balrol a második Papp Éva. 2018-ban jelent meg gróf Széchényi Kálmán és felesége, Roswitha asszony könyve In eine bessre Welt entrückt címmel német nyelven. A könyv a Széchényi-család tagjainak életéből a zene szeretetét, művelését emeli ki.

1. Más felesége miatt lett Széchenyi a legnagyobb magyar… – Nyáry kötelező olvasmány - Librarius.hu
2. Széchenyi István: Széchenyi pesti tervei (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985) - antikvarium.hu
3. Felesége tisztessége segítette, hogy a legnagyobb magyar legyen – Széchenyire emlékeztek Budapesten - Nemzeti.net

Más Felesége Miatt Lett Széchenyi A Legnagyobb Magyar… – Nyáry Kötelező Olvasmány - Librarius.Hu

Elhatározta, hogy csak Ő vagy senki más nem lesz a felesége. Szerelmi vallomásaiban felfedezhetjük a bűntudatot és bűnbánatot, hiszen minden tettével arra igyekszik rávilágítani, hogy megváltozott, megkomolyodott, és érdemes a házasságra. Édesanyja közbenjár ügyében a családnál, de sajnos hiába: Túl szertelennek és csapongónak tartják, ami neki nagy fájdalmat és újabb önvádakat okoz. Selina végül éppen egyik régi párbajtársához megy feleségül, Clam Martinitz-hoz. Henriette Liechtenstein 15 esztendővel fiatalabb, mint Széchenyi István. Közeledését zavartan fogadja. 1822. november 4-én ez szerepel a Naplóban: "Beszéltem anyámmal Henriette miatt. Ő fogja jövőmet eldönteni. Más felesége miatt lett Széchenyi a legnagyobb magyar… – Nyáry kötelező olvasmány - Librarius.hu. " Öt nappal később pedig: "... minden reményem Henriette. Ha ez is füstbe megy, ég veled társaság és világ. " 1823. január 4-én beszél szerelme édesanyjával, aki türelemre inti, de felhozza Caroline példáját is, mint bizalmatlansága okát. Az idő múlásával egyre inkább szenved, de maga mondja, hogy "Henriette még nagyon gyermek. "

Széchenyi István: Széchenyi Pesti Tervei (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985) - Antikvarium.Hu

Több mint háromezer kötetes, négynyelvű szakkönyvtára ma Széchenyi Zsigmond Vadászati Könyvgyűjtemény néven a Természettudományi Múzeum tulajdona, a múzeum emlősgyűjteményét gazdagítják kelet-afrikai trófeái is. Naplóiban, azaz útleírásaiban sokrétű állattani, néprajzi, földrajzi, megfigyeléseit tette közkinccsé tiszta, szép magyar nyelven, olvasmányos stílusban. Írásaiból Vadászat négy földrészen címmel állítottak össze kötetet 1987-ben. Művei az antikváriumok keresett ritkaságai, több közülük újabb kiadást is megért az elmúlt években. Születésének centenáriumán avatták fel emléktábláját a kenyai Masai Mara Nemzeti Parkban, de többek között nagyváradi szülőházán és Budapesten, az Úri utcában is található emléktáblája. Felesége tisztessége segítette, hogy a legnagyobb magyar legyen – Széchenyire emlékeztek Budapesten - Nemzeti.net. Életéről 2002-ben készült dokumentumfilm.

Felesége Tisztessége Segítette, Hogy A Legnagyobb Magyar Legyen – Széchenyire Emlékeztek Budapesten - Nemzeti.Net

A kiváló lovas és teniszjátékos, akit apja tudatosan nevelt vadásszá, húszas éveinek elejére a vadászat megszállottja lett. Gyerekkori nagy álma teljesült, amikor 1927 tavaszán Almásy Lászlóval együtt Szudánba mehetett. Ezt az expedíciót kenyai, egyiptomi, tanganyikai, ugandai, líbiai szafarik követték, járt Alaszkában (1935) és Indiában (1937) is. 1936-ban megnősült, angol feleségétől egy fia született. Utazásairól rengeteg élménnyel és gazdag zsákmánnyal tért haza, színes, izgalmas útleírásait, lenyűgöző vadásztörténeteit saját maga készítette fotókkal illusztrálta. Első kötete, a Csui 1930-ban jelent meg, ezt követte az Elefántország (1934), a Hengergő homok (1935), a Szarvasok nyomában és az Alaszkában vadásztam (1937), az indiai útját leíró Nahar (1940-1941) és a Két kecske (1942). Utóbbiban két korábbi vadásznaplóját szerkesztette egybe. Könyvei kilenc nyelven, mintegy másfél millió példányban jelentek meg. Expedíciói során Afrikában legalább nyolcvanféle vad trófeáját sikerült begyűjtenie.

Több mint ezerdarabos trófeagyűjteménye 1944-ben, Budapest ostroma alatt – amelyet szülei Úri utcai házának pincéjében vészelt át – teljesen megsemmisült, amikor Istenhegyi úti házát bombatalálat érte. 1947-től az Országos Erdészeti Központ vadászati felügyelőjeként, 1950-től a Mezőgazdasági Múzeum szakmuzeológusaként dolgozott. Egy év múlva elveszítette állását, "osztályidegenként" kitelepítették egy hortobágyi tanyára, Polgár közelébe. 1952-ben az ÁVH Andrássy úti székházában, majd a sopronkőhidai börtönben tartották fogva, majd Balatongyörökön jelöltek ki számára kényszerlakhelyet. A helyi tanítónő házában kapott egy szobát, onnan járt át a keszthelyi Helikon Könyvtárba, ahol segédmunkaerőnek alkalmazták. Ez idő alatt készítette el a vadászati irodalom szakbibliográfiáját, és ekkor ismerkedett meg második feleségével. A legenda szerint a következő választ adta arra a kérdésre, hogy miért nem távozott külföldre, amikor még megtehette volna: "A Zsiga ment volna, de a Széchenyi nem mehetett. "

July 17, 2024, 6:25 am