Arany János Testvérei

Élete: Arany János (1817–1882) a Bihar megyei Nagyszalontán született 1817. március 2-án. Gyulai Pálnak írott önéletrajzi levelében 1855-ben így ír: "... apám kevés földdel s egy kis házzal bíró földmíves volt. Apám György, anyám Megyeri Sára. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. Szüleim már mindketten öregek, mikor születtem, s én egyetlen fiok... " A család tizedik gyermeke volt, de testvérei közül csak Sára nővére érte meg a felnőttkort. A hét fiú és egyetlen leánygyermek halálát a családban örökletesnek számító tüdőbaj és egyéb betegségek okozták. A kései gyermeket óvták mindentől, ami ártalmas lehet: "Szerettek is az öregség minden vonzalmával, mindig körükben tartottak, és rendkívül vallásosak lévén, e hajlam rám is korán elragadt... " (Arany református vallású volt. ) A betegségre hajlamos ifjú, talán gyenge fizikai adottságai következtében, koránál mindig komolyabbnak tűnt, visszahúzódó személyisége, érzékeny és félénk viselkedése meghatározta sorsát. A szegényes életkörülmények ellenére Arany családja nemesi származású volt, a nemesi címet I. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől kapták 1634-ben (Arany János fia, László 1889-ben publikálta a nemességet tanúsító dokumentumokat).

1. József és testvérei története (cselekmény, elemzés) – Jegyzetek
2. Kategória:Arany János családja – Wikipédia
3. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis

József És Testvérei Története (Cselekmény, Elemzés) &Ndash; Jegyzetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A(z) "Arany János családja" kategóriába tartozó lapok A következő 3 lap található a kategóriában, összesen 3 lapból. A Arany Julianna Arany László (költő) E Ercsey Julianna A lap eredeti címe: " ria:Arany_János_családja&oldid=21692387 " Kategória: Arany János Magyar családok

ARANY JÁNOS (1817-1882) 1817. március 2-án született Nagyszalontán. Tizenhat éves koráig otthon nevelkedett; előbb szülei oktatták féltő gonddal kései gyermeküket, majd a helyi iskolában tanult és segédtanítóskodott. 1833 novemberében a debreceni kollégium főiskolai tagozatára került, "tógátus" diák lett, de egy év múlva anyagi nehézségek miatt megszakította tanulmányait; 1834 márciusától egy évig Kisújszálláson lett segédtanító, majd visszatért a kollégiumba. 1836 tavaszán színésznek állt Debrecenben, később egy vándortársulat tagja lett, s a társulattal Máramarosszigetig jutott. 1836 augusztusában, hatvannégy évesen meghalt édesanyja, Megyeri Sára. Édesapja ekkorra már elvesztette szeme világát (később visszanyerte). Aranyt egész életében furdalta az önvád, hogy a színészet miatt magára hagyta idős szüleit. József és testvérei története (cselekmény, elemzés) – Jegyzetek. Nem tért vissza Debrecenbe, hanem beteg apját gondozta és hivatalt vállalt. Tanító, majd városi írnok lett, 1840-től másodjegyző. Feleségül vette Ercsey Juliannát, s 1841-ben megszületett Juliska lányuk, 1844-ben László fiuk.

Kategória:arany János Családja – Wikipédia

Az öccse, majd ha ő a fejével integet a vízbál, ugorjon utána. Nem tudtak úszni. Az idősebb testvér kisvártatva fullákolás közben a fejével integetett. Erre a fiatalabb testvér is a Tiszába ugrott. Máig sem tudtak kijönni. Kategória:Arany János családja – Wikipédia. Se birkástul., se anélkül. János meg házat rakatott a kincsbül. Sült kappant eszik, mikor arra jön meg az ápitusa, meg káposztás rétest falatoz utána. Értékelés 5 4 4 4 szavazat

Egy üres boroshordóba befenekelték, értettek hozzá, mert félbemaradt hordócsinálók voltak. Jánost belefenekelték a boroshordóba, legurították a Tisza szélére. János azt dalolta a hordó betöltő lukán: Eb löszök Budán, vagy pedig király! Hallotta ezt egy nyáját a Tisza szélén itató juhász. Egyből kifenekelte Jánost a hordóból, maga ült bele, magára húzta a hordó fenekét. Ha jön az ár, az a hátára veszi, ahogy szokta, s azt hajtogatta: Majd löszök én, én majd löszök. Akkor emelte föl a víz a hordót, sodorta befelé a Tisza közepibe. János testvérei abban a hitben, hogy Jánost viszi a folyó, kalapot emeltek, ahogy halottaknak szokás. Eredeznek hazafelé, a parton látnak távolabb egy embert, aki juhnyájat terelget, hát kit ismernek föl a juhászban mást, mint a saját félbolondnak tartott öccsüket. Előbb megijedtek, aztán megharagudtak, de az irigység csak oda szelídí­tette őket, hogy megkérdezzék. - Hol vette ezt a szép birkanyájat? -A Tisza fenekin! Most is árulják, krajcárért adják párját. A Jánosra duzzogó testvérek öregebbike azt mondta, hogy ő elindul a Tisza fenekén lévő birkavásárba.

Irodalom - 10. OsztáLy | Sulinet TudáSbáZis

Arany 1860-ban Pestre költözött, megválasztották a Kisfaludy Társaság igazgatójának. A Szépirodalmi Figyelő és a Koszorú című folyóiratokat szerkesztette. 1863-ra készült el Buda halála című művével, 1865-ben az Akadémia titkára lett, 1867-ben Shakespeare Hamlet című művét fordította le. Az Akadémia főtitkára 1870-től az Akadémia főtitkára volt. A hatvanas évek költészetét leányának halála (1865) és akadémiai tevékenysége is befolyásolták, majd egy évtizedre elhallgatott a költő. 1875-ben nem fogadta el a budapesti egyetem által felkínált tanári állást (Toldy Ferenc halála következtében megüresedett irodalomtörténeti tanszék katedráját örökölte volna). 1876-ban lemondott a főtitkárságról (szabadságot kapott), de az Akadémia csak 1879-ben mentette fel véglegesen. Tiszteletbeli főtitkári címet kapott, és szolgálati lakását is megtarthatta. Kései művei: 1877-ben újra fellendült Arany költészete. Ekkor születtek a Margitszigeten az Őszikék darabjai, elkészült a Bolond Istók II. éneke is. 1879-ben fejezte be a Toldi-trilógiát a Toldi szerelmé vel.

De már akkor a gazdának annyira megtetszett Jánosunk macskája, hogy egyre azon nyakurászta a leszeklegénykét, mennyiért adja el. Az meg rávágta hogy Nem alább, Három ló, Hat akó Bor! A gazda megvette a macskát. Megy haza a mi Jánosunk a három lóval, hat akó borral, kérdik a testvérei, akik Jánost lütyünek tartották, hogy jutott hozzá. János azt mesélte, hogy egy tehén bőréért cserélte. Szaladtak a testvérek, levágták a tehenüket, vitték a bőrét a gazdához. De az puskával kergette el a házától őket, nehogy tehénbőrt akarjon venni, mert a mindentudó se vált be. Hiába ütötte a Jánostól vásárolt macskát, egy kukkot abból többet ki nem tudott verni. Na, de csalódásukban meg irigységükben mégis Jánosra haragudtak a testvérek, egy csapással agyonütötték a feleségét. János úgy tett, hogy nem is nagyon bánja, fogta az asszonyt, kivitte a hetipiacra, úgy ültette a kofák sorába, egy kis zöldségegyetmásos garabollyal előtte, s mintha varrna. Ült, varrt. Arra megy egy ember, kérdezi az agyonütött asszonytól, hogy mit árul a garabolyban, de mivel az nem válaszolt, meglökte, amitől az asszony a sámliról a földre esett.

July 17, 2024, 5:49 am