Férfi Okosóra Árukereső

A Nagy Földrajzi Felfedezések Okai És Következményei

– 1519-ben Magellán elsőként hajózza körül a földet. Következmények: 1. A gyarmatokon: – gyarmatosítás – megkezdődik az őslakosok kifosztása. A gyarmatok gazdasági és politikai függésbe kerülnek az anyaországtól. Az anyaország olcsó nyers-anyag lelőhelyei és termékeinek piacai lesznek. – A konkvisztádorok tevékenységének következtében a 70 – 80 milliós népesség 10 millióra csökkent, és az ősi kultúrák (Azték, Maja, Inka) megsemmisültek. – Rövid idő alatt 16000 tonna ezüst 200 tonna arany áramlik Európába, valamint mezőgazdasági termények (kukorica, burgonya, paprika, stb. ). – Az őslakosokat bányákban, valamint a gyapot-, cukornád- és dohányültetvé-nyeken dolgoztatták. 2. Élelmiszer árrobbanás: – Mivel Európába nagy mennyiségű nemesfém áramlott be, a gabonaárak roha-mosan emelkedtek, az iparcikkek és a bérek csak kis mértékben. – Manufaktura ipar kialakulása: a céhes iparcikkeket váltja fel. A műhely és az eszközök a tőkések tulajdonában vannak. Földrajzi felfedezések. Fizetett bérmunkások dolgoznak. Van munkamegosztás.

A Nagy Földrajzi Felfedezések És Következményei &Laquo; Érettségi Tételek

5 tétel A nagy földrajzi felfedezések és következményei 1. A felfedezések okai: – Az európai népesség 1500-ban 69 millió 1600-ban 89 millió nyugat Európa már nem tudta élelemmel ellátni magát sok mezőgazdasági terméket importálnak közép és kelet Európából a kereskedelmi forgalomhoz pénz, és nemesfém kell, de az európai országok nemesfém készletei már nem tudják fedezni ezt a szükségletet. – 1453-ban a török elfoglalja Konstantinápolyt, így ők fölözik le a Földközi tengeri kereskedelem útját /levantei kereskedelem / 2. Tudományos és technikai előfeltételek: Ptoleimaiosz: nézete szerint a Föld gömb alakú. Toscanelli: Térképe szerint India Európától nyugatra van. Iránytű, térkép, karavella / vitorlás hajó / Tengerész Henrik portugáliai tengerésziskolája. 3. A felfedezők: Portugália és Spanyolország járnak az élen. Oka: – Földrajzi elhelyezkedésük miatt / Atlanti óceánra nyíló kikötő / – Uralkodóik anyagilag támogatják az utakat. A nagy földrajzi felfedezések és következményei « Érettségi tételek. a. ) Portugálok: – 1471-ben áthaladnak az egyenlítőn – Diaz Bertalan elérte Afrika déli csúcsát, Jóreménység fokát, de visszafordul.

A Földrajzi Felfedezések Okai És Céljai - Youtube

Összegzésként: a XV. században induló felfedezések új korszakot jelentettek az emberiség történetében, megnyitották a világtörténelem korát. Előzményei a reconquista (ejtsd: rekonkviszta) háborúk, az aranyéhség, a Török Birodalom terjeszkedése, illetve a manufaktúrák megjelenése a termelésben. Feltételei az arabok által közvetített ókori és keleti ismeretek, új eszközök a hajózásban, navigációban, új tudományos felismerések s persze a reneszánsz ember kíváncsisága, törekvése a világ megismerésére. A nagy földrajzi felfedezések következtében oly mértékű változások történtek az élet minden területén, hogy 1492-t, az amerikai kontinens felfedezésének évét a történészek az újkor kezdetének jelölték ki. Száray Miklós–Szász Erzsébet: Történelem II., Műszaki Kiadó RUBICONline, Tarján M. A földrajzi felfedezések okai és céljai - YouTube. Tamás: 1532. november 16. | Pizarro tőrbe csalja Atahualpa inka uralkodót 1520. június 29. | Montezuma azték király halála 1521. augusztus 13. | Cortez elfoglalja az aztékok fővárosát

Földrajzi Felfedezések

Új hajótípust fejlesztettek ki, a caravellát (több árbócos, magas építményű, hátsókormányos, 200-500tonnás hajó), és az iránytű is segítette a tájékozódást. Az első felfedező utakat portugál hajósok tették meg. Tengerész Henrik→ tengerésziskolát alapított. A portugál hajósok Afrika körülhajózásával elérték Indiát. Diaz Bertalan (1471) – Jóreménység – foka, Vasco da Gamma (1498) – India nyugati partjait érte el. A portugálok fegyverrel igázták le az indiai fejedelmeket. Kereskedelmi támaszpontokat létesítettek. A felfedezések második hulláma a spanyol felfedezők nevéhez fűződik. Kasztíliai Izabella és Ferdinánd aragóniai trónörökös házasságával (1379) a két legnagyobb pireneusi állam egyesült. A spanyol uralkodópár bízta meg Kolombusz Kristófot, hogy nyugatnak indulva rövidebb úton jusson el Indiába. Kolombusz Kristóf 1492. augusztus 3-án indult el három hajóval Palosz kikötőjéből (Nina. Pinta, Santa Maria) és október 12–én reggel lépett partra Guanahani szigetén, abban a hitben, hogy Indiában van.

A Nagy Földrajzi Felfedezések Okai, Menete És Következményei! – Érettségi 2022

Az őslakosság a háborúk, kényszermunkák és a betegségek miatt szörnyű veszteségeket szenvedett. Az emberveszteségek a kieső munkaerő pótlására kezdték el a gyarmatosítók a fekete rabszolgák tömeges átszállítását Afrikából. Kolumbusz felfedezése révén a spanyolok egy csapásra behozták a portugálok évszázados előnyét, ami feszültségeket okozott a két ország viszonyában. Az ellentéteket az 1494-ben a pápa által szentesített tordesillasi szerződés simította el, amely lényegében kettéosztotta a világot a spanyolok és a portugálok között. Kolumbusz sikerei meggyorsították az Afrika megkerülésével Indiába vezető út végleges felfedezését. Vasco da Gama 1498-ban elérte az Indiai partokat, ahonnan fűszerekkel, kincsekkel megrakodva tért haza. A világkereskedelem számára ezzel az utazással új korszak kezdődött.

Kereskedelmi támaszpontokat létesítettek India partjain. A fűszereket nagyon olcsón vették a bennszülöttektől, később elrabolták ezeket. Egyes szigeteken a lakosságot is kiirtották, vagy rabszolgákká tették őket. Az Újvilág felfedezése a spanyol hajókon induló Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik. 1492-ben elérte a Bahama-szigeteket. További útjai során felfedezte Kubát és Hispaniolát, majd Közép-Amerika partvidékeit. Azt hitte Indiába érkezett. Honfitársa, Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy új földrészt fedeztek fel. A Föld megkerülése Magellán nevéhez fűződik, megölik a bennszülöttek, de egyik hajója visszatért. Amerika felfedezésével kibontakozott a gyarmatosítás. Hatalmas mennyiségű nemesfémek, ültetvények kialakítására alkalmas földek. Ez az európaiak számára megszerezhetőek voltak, mert az új világban technikailag, társadalmilag fejletlenebbek voltak. Az amerikai kontinenst indiánok népesítették be, különböző szintű kultúrákkal: Yukatán-félsziget (Közép-Amerika)- maják (piramisok, fejlett matematika és csillagászat) Közép-Amerika- aztékok földművelés (bab, kukorica, kakaó, gyapot, dohány).

Azután még három utat tett meg, de a behozott arany nem elégítette ki a monarchia nemesércéhségét és Kolombusz kegyvesztetté vált. (1506. Május 10-én halt meg. ) Amerikát Amerigo Vespucciról nevezték el, aki több újvilági hajóúton is részt vett. A kor utolsó nagy utazója Fernando Magellán portugál születésű férfi volt, akinek öt hajóból álló flottája 1519. augusztusában indult el Sanlucar kikötőjéből, hogy megkerülje a Földet. A cél: megtalálni az átjárót a fűszertermő keleti szigetek és Európa között. Öt hajóból egy tért vissza (Victoria) 18 emberrel a földkörüli utazásról 1522 szeptemberében. A hajóút történetét hajónapló őrzi, hajónaplóvezetője Pigafetta volt. (Dél – Amerika, Tűzföld, Csendes – óceán, Fölöp – szk., Indonézia) 1494 → Tordesilles – i szerződés: megtörténik a világ első felosztása: az Atlanti – óceán közepétől keletre portugál, nyugatra spanyol gyarmatosítás. A bennszülöttek eleinte szívesen fogadták a hódítókat. (Cortez –1519, Pizzaro – 1531) Mikor azonban világossá vált, hogy kincseikre törnek, fegyverrel fordultak szembe a rablókkal, de alulmaradtak.

July 17, 2024, 12:34 am