Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület
Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület Debrecentől Északra, Pallag irányába terül el, az egykori erdő maradványa, a Debreceni Nagyerdő, a Natura 2000 hálózat része. 1939-ben hazánk első védett területe volt. Fenyő, akác, nyár és juhar elegyes telepített erdők között foltokban állnak az egykori kocsányos tölgyesek maradványai, különösen a Pallagi erdőrészen. Nagyon gyakori az őz és vaddisznó. Harkályok kedvelt élőhelye. Népszerű kirándulóhely. Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület, Debrecen. Az erdei énekesmadarak közül különösen jellemző a Csuszka, Barátcinege és az Örvös légykapó, a kertövezetben a Házi rozsdafarkú, és kis számban a Kerti rozsdafarkú is. Télen Debrecen város "varjúállományának" éjszakázóhelye a Nagyerdő pereme. Egyes években akár 100 000 varjú is összegyűlik, ezzel valószínűleg az ország legnagyobb Vetési varjú telelőhelye. Adatok Felszereltség: Díszpark, fásított köztér Ivókút, díszkút Kerékpárút Bekerített kutyafuttató
- Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület, Debrecen
- 🕗 Nyitva tartás, Debrecen, érintkezés. Debrecen
- Debreceni Nagyerdő | Zöldkalauz
Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület, Debrecen
80 éves a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület Már az Árpád-kori írásos dokumentumok is említést tesznek a Nagyerdő létéről, de valószínűsíthető, hogy az utolsó jégkorszakot követő boreális fázis (9 ezer éve) óta erdőssztyepp, majd később erdő található itt. Az erdő tipikus nyírségi erdőssztyepp tölgyes, főbb társulásai: gyöngyvirágos tölgyes, homoki tölgyes. Néhány különleges védett növényfajjal is találkozhatunk itt, mint például a turbánliliom, kétlevelű sarkvirág, fehér madársisak, ligeti csillagvirág, magyar nőszirom. Az öreg erdőrészek denevérfaunája igen gazdag. Mintegy 18 faj jelenlétét mutatták ki a szakemberek, köztük a ritka csonkafülű denevért, hegyesorrú denevért és a nagyfülű denevért is. Debreceni Nagyerdő | Zöldkalauz. A terület látványos védett bogara a nagy hőscincér, a nagy szarvasbogár, vagy a pompás virágbogár, melyekkel a figyelmes erdőjárók is találkozhatnak. Azonban a tölgyfa-díszbogár, a szőrös szarvasbogár, vagy a laposorrú ormányos jelenléte már inkább csak a szakembereknek tűnik fel.
🕗 Nyitva Tartás, Debrecen, Érintkezés. Debrecen
Debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület Ország Magyarország Elhelyezkedése Debrecen Hajdú-Bihar megye Terület 10, 92 km² Alapítás ideje 1939 Felügyelő szervezet Hortobágyi Nemzeti Park Debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület Pozíció Debrecen térképén é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 21° 37′ 60″ Koordináták: é. 21° 37′ 60″ A Wikimédia Commons tartalmaz Debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület témájú médiaállományokat. A debreceni Nagyerdő területén különleges védett növényfajok és állatok élnek, nevét hatalmas, 100–120 éves fáiról kapta. Az erdőt a 18. században parkká nyilvánították, majd 1939 -ben 1. 🕗 Nyitva tartás, Debrecen, érintkezés. Debrecen. sorszámmal jegyezték be a védett természeti területek törzskönyvébe. Az országos jelentőségű védett természeti terület a Natura 2000 hálózat része. Az erdő legfőbb problémája a szárazodás, az idős tölgyesek leromlása, az invazív és tájidegen özönfajok jelenléte és az illegális hulladéklerakás. Ezek megakadályozásában a Hortobágyi Nemzeti Park közmunkaprogramja jelent segítséget. Sokat javított az erdő állapotán a Nyírerdő Zrt.
Debreceni Nagyerdő | Zöldkalauz
A Nagyerdő védelme és megőrzése nagyon fontos a fiatalok tanítása és természetszeretetre nevelése szempontjából is, a gyerekek szakvezető irányításával ismerkedhetnek meg az erdővel, annak élővilágával és az erdészeti munkákkal. Növényvilág Kislevelű hársfa A Nagyerdő területén mintegy 700-800 növényfajt tartanak számon. Debreceni nagyerdő természetvédelmi terület. A Nagyerdő a Nyírség déli részére jellemző, homokbuckás erdős-gyepes mozaiktáj jellegzetes részét képező homoki pusztai tölgyes emlékét őrzi, melynek állományalkotó őshonos fafaja a kocsányos tölgy, jellemző elegyfajai a fehér nyár, rezgő nyár, kislevelű hárs, a mezei juhar és a vadkörte. A nagyerdei Parkerdő az erős antropogén hatás következtében jelentős mértékű átalakuláson ment át az eredeti faállomány, a cserjeszint és a lágy szárú aljnövényzet összetételét tekintve. Ám a jelenlegi állapotában is igen fajgazdag az őshonos fafajok, valamint a telepített idegen (exóta) fafajok tekintetében. A területen található idős fák sokféle élőhelyet biztosítanak számos állat-, növény- és gombafaj számára, ezért ezen fák minden olyan egyedét meg kell őrizni, amely önmagában is természetvédelmi, tájképi, esztétikai értéket képvisel.
1819-ben Simonyi Óbester 600 jegenye csemetét ültetett huszárjaival az erdőt és a várost összekötő út mellé. 1826-ban Povolny Ferenc tervei szerint megépült a Vigadó, s mivel a föld mélyén meleg vizet is találtak, ez hamarosan fürdőházzal is bővült, s környékén hamarosan további pavilonok, sétányok létesültek. Az Emlékkert Társulat kezdeményezésére 1860-as években elkezdődött a parkosítás a Nagyerdei körút által határolt területen. Az I. világháború kitörése előtt, 1914-ben kezdődött a Klinika és az Auguszta szanatórium építése, mely 1918-ban fejeződött be. A Központi Egyetem 1932-re épült meg az azt övező parkkal, tanári lakásokkal, csillagvizsgálóval és botanikus kerttel. Borsos József új városrendezési terve szerint 1930-as évek elején épült meg a nagyerdei park úthálózata és az Ady Endre sugárút, létrejött az új köztemető az 1932-ben megépült Krematóriummal, létrejött a Nagyerdei Stadion, a Csónakázó tó, a Standfürdő és újabb vendéglők. 1938-ban épült meg az egyetemi templom és a Víztorony.
Egyedül ennek a természetvédelmi területnek a nevében szerepel ki kezdőbetűkkel a " természetvédelmi terület ", a kategória összes többi természetvédelmi területének szócikkében nagy kezdőbetűs. Akkor ez miért tér el? -- Linkoman vita 2019. január 11., 20:27 (CET) [ válasz] Azért, mert a Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapján kígy szerepel. a kérdést egyébként én is feltettem itt. De választ eddig nem kaptam. Texaner vita 2019. január 11., 21:01 (CET) [ válasz]July 4, 2024, 11:34 pm