Ember Küzdj És Bízva Bízzál
Az utolsó mondat problémája – Reményik Sándor "Ember küzdj és bízva bízzál! " Csak azt tudnám, hogy ezt a mondatot – Keresztnek a toronytetőre – Mester, a tolladba ki mondta? Ádámot az örvénytől el ki vonta? Mert nem Te voltál összhangodnak őre. Lelked sikoltó diszharmóniája Más véget követelt. Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál. Hadd legyen vége a komédiának Valóban, s elmondhasd: a sors betelt. A hűtlen asszony, a vesztett haza, A nyűgös test, mely szellemlakosának Börtöne inkább, semmint otthona, A céltalan, őrült történelem, Mely kerekével vaktában tipor A tehetetlen, balga népeken, A horizontra ráereszkedő Vérpárás magyar alkonyat: Csak azt diktálhatták, hogy letaszítsd Évájával együtt Ádámodat. Ez a mondat nem Tebenned fogamzott, Az engesztelő ige csendülése A Te lelkedben alighogy visszhangzott. Ki volt mérve a Te tragédiád: Valami világítéletnek képe Vetődhetett lelked borús egére, Hogy megfojtsa a legelső csírát, Az elsőben az utolsó csírát. A semmisülés égő víziója Lett volna lángoló sebedre ír, Hogy úgy állhass meg Ádámod felett, Mint egy bosszuló pestis-lehelet, Vagy mint egy öröknyugalmú fakír.
Mondottam Ember, Küzdj És Bízva Bízzál
Várja, hogy alhasson, és várja, hogy felébredjen. Várja, hogy megházasodhasson, aztán várja, hogy elválhasson. Várja, hogy essen az eső, aztán meg hogy elálljon. Várja, hogy ehessen, aztán hogy ehessen újra. Várja, hogy sorra kerüljön egy csapat őrült közt, s közben azon tűnődik, vajon ő is megőrült-e.
Annak, hogy hősnőnk időérzéke ilyen felemásan gazdagodik, leginkább tehát fikción kívüli oka van: csak így jön össze a történet nagy csattanója. A film második felében tehát a tudományos-fantasztikus témák háttérbe szorulnak - akit érdekelt a sci-fi szál, egy-két koncot már úgyis kapott -, és Villeneuve rohamléptekkel levezényli, majd érvényteleníti az emberiség tragédiáját. Fajunk paranoiájának, rövidlátásának és önzésének hála elérhető közelségbe kerül az első, idegenekkel folytatott háború lehetősége, ami a világégés lehetőségét is magában rejti. Az események pofátlanul sematikusan és agresszívan artikulált társadalomkritikus, sőt szatirikus tragédiaként bontakoznak ki (az ember minden pillanatban szinte Dr Strangelove begördülését várja... Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál! |. ). Külön említést érdemel továbbá a 20. és 21. század történelmének ismeretében az a tény, amellyel Villeneuve az egymásnak feszülő Oroszország, Kína és Egyesült Államok közül az utóbbit állítja be a háborút leginkább ellenző, legkevésbé bizalmatlan nagyhatalomnak (még úgy is, hogy amerikai színekben is szerepel szuperparanoid döntnök).
Darvasi László Térey János halála miatt került a szerzők közé, a keretjáték utáni első szín, a Titanic indulása előtti bál jutott neki, amelyről azt mondta: olyan jelenetsort próbált alkotni, amelyben mozgás van, ármány, megcsalás, bűn és bűnhődés, valamint emberi viszonyok teljesednek és hunynak ki, alakulnak át. Závada Pál színe a Nagyvárad-Berlin tengelyen játszódik, Ádámja Nagyváradról indulva jut el az 1930-1940-es évek Berlinjéig, hogy aztán a berlini fal leomlásával tetőzze be a maga karriertörténetét. A szerző szerint Ádám figurája rendkívül modern, felvilágosult, minden művészeti ág iránt érdeklődik és "van annyira tébolyult és kalandor, hogy felizgatják a Németországban elindult folyamatok", ezért Berlinbe vágyik. Márton László írta a keretjátékot, ahol – csakúgy, mint Madách-nál – Lucifer szembesíti az emberpárt, Ádámot és Évát azzal, hogy mik a huszadik század egészének és a 21. század elejének tanulságai. Mondottam ember küzdj és bízva bízzál. Emellett a Picasso Színben kalauzolja el a nézőt az 1930-as évek kihívásai között.
July 17, 2024, 5:54 am