Férfi Okosóra Árukereső

Boronka Melléki Tájvédelmi Körzet

Az erdőben ismét éledeznek a hajdani puszták; Cserfekvés, Virágospuszta, Szőkepuszta, Háromház, Kopárpuszta, Kakpuszta. A mozaikos felépítésű tájvédelmi körzet a kevésbé jól művelhető területeken még fennmaradt társulásokat próbálja a jövőnek átmenteni. Ezek a kis területek refugiumként (ökológiai menedékként) maradtak fenn, és koncentráltan mutatják be azokat a társulásokat, ma már ritka, nem egyszer reliktum növényfajokat. Turista Magazin - Eltűnt puszták nyomában. Kialakulása [ szerkesztés] A Boronka-mellék homokhátságát az évezredek folyamán erre járó folyók – legjelentősebb mértékben az Duna – által lerakott hordalék alakította, amiből az északi szél általában észak–déli irányú kis, alig kiemelkedő dombokat formált, közöttük a mai napig kisebb-nagyobb vízfolyások járnak (legjelentősebb Boronka- és az Aranyos-patak). A patakok a dombok között ki-kiszélesednek, a lefolyástalan területeken tavacskákat, mocsárréteket, lápos területeket, égerlápokat alkotva. A terület víztartalékait tovább növeli, hogy a Boronka-patak visszaduzzasztásával több halastavat is kialakítottak.

Turista Magazin - Eltűnt Puszták Nyomában

Az utóbbi évtizedekben jelent meg és állandó szaporodó népességet alkot az aranysakál. Itt él a Dunántúl talán legéletképesebb vidra állománya is.

Borhidi Attila: A Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzet Élővilága (Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1992) - Antikvarium.Hu

Szerző: forrás: Fotó: Anonimus Tevan Imre Gulyás Attila Október 26-án a mesztegnyői állomásról a kisvasúttal indulhattok a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet felfedezésére. Hol, mikor, meddig, hogyan? o Helyszín, időpont: Mesztegnyő, kisvasút állomás, 10. 00 óra (Gyülekező: 9. 30 óra) Túra hossza, időtartama: 9 km, 5-6 óra Részvételi díj: 500 Ft/fő + kisvasút jegyára Utazás: egyénileg. A kakpusztai végállomástól gyalogosan sétálva ismerhetitek meg a terület természeti értékeit. Az egykori településeken áthaladva a még meglévő házakat, romokat, feszületeket is láthatjátok. A régi történetek segítségével megelevenednek az egykori puszták, a ma már erdővel benőtt terület mindennapjai. Borhidi Attila: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága (Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága, 1992) - antikvarium.hu. Kakpuszta bemutatását egykori lakója is segíti. A résztvevők a II. világháború nyomaival is találkozhatnak a túra során. A programon kerül sor a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság legújabb, "Eltűnt puszták nyomában" elnevezésű E-tanösvényének avatására. Jelentkezést csak korlátozott számban fogadnak a szervezők, ezért minden esetben előzetes jelentkezés szükséges!

Kiránduljunk: Tőzike És Eltűnt Puszták Nyomában E-Tanösvény Boronkán | Kaposvári Programok

Néhány méteres szintkülönbség ugyanis azt eredményezheti, hogy a lápoktól a száraz homoki gyepekig a legkülönbözőbb növénytársulások találhatók meg. Mindez a homoktalajok sajátos vízgazdálkodási viszonyaival magyarázható. A pangóvizes mélyedésekben láprétek, fűz- és égerlápok találhatók. A mozgó vizű területeket ezzel szemben égerligetek, helyenként, tölgy-kőris-szil ligeterdők kísérik. Az üde vízgazdálkodású talajokon gyertyános-tölgyesek húzódnak, ezeket néhol szigetszerű bükkösök tarkítják. Kiránduljunk: Tőzike és Eltűnt puszták nyomában E-tanösvény Boronkán | Kaposvári programok. A legmagasabb, legszárazabb termőhelyeket cserestölgyesek borítják, míg ezek irtásain másodlagosan száraz homoki gyepek - elsősorban legelők - jöttek létre. A Tájvédelmi Körzet legjellemzőbb tájképi elemei a vízfolyások felduzzasztásával létesített halastavak láncolata, amelyeket üde erdők szegélyeznek. Területén eddig közel 50 védett növényfajt mutattak ki. Közülük a legfigyelemreméltóbbak az állóvizek hínárnövényei között a békaliliom és a fehér tündérrózsa. Az égerlápok aljnövényzetében helyenként tömeges a tavaszi tőzike, az üde gyertyános-tölgyesekben és a telepített erdei fenyvesekben a karéjos és díszes vesepáfrány, a mocsárrétek szélein a sárga sásliliom, a cseres tölgyesekben a kakasmandikó.

Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzet | Erdeiprogramok.Hu - Élményekben Gazdag Magyar Erdők

Növény- és állatvilág [ szerkesztés] A tájvédelmi körzet területén a lápoktól a száraz homoki gyepekig a legkülönbözőbb növénytársulások képviselve vannak. Mindez a homoktalajok sajátos vízgazdálkodási viszonyaival magyarázható. A pangóvizes mélyedésekben láprétek, fűz- és égerlápok találhatók. A mozgó vizű területeket ezzel szemben égerligetek, helyenként, tölgy-kőris-szil ligeterdők kísérik. Az üde vízgazdálkodású talajokon gyertyános-tölgyesek húzódnak, ezeket néhol szigetszerű bükkösök tarkítják. A legmagasabb, legszárazabb termőhelyeket cseres-tölgyesek borítják, míg ezek irtásain másodlagosan száraz homoki gyepek – elsősorban legelők – jöttek létre. A tájvédelmi körzet legjellemzőbb tájképi elemei a vízfolyások felduzzasztásával létesített halastavak láncolata, amelyeket üde erdők szegélyeznek. Területén eddig közel 50 védett növényfajt mutattak ki. Közülük a legfigyelemreméltóbbak az állóvizek hínárnövényei között a békaliliom és a fehér tündérrózsa. Az égerlápok aljnövényzetében helyenként tömeges a tavaszi tőzike, az üde gyertyános-tölgyesekben és a telepített erdei fenyvesekben a karéjos és díszes vesepáfrány, a mocsárrétek szélein a sárga sásliliom, a cseres tölgyesekben a kakasmandikó.

Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet Mesztegnyői kisvasút Ország Magyarország Elhelyezkedése Somogy megye Terület 85, 02 km² Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 27′ 29″, k. h. 17° 28′ 32″ Koordináták: é. 17° 28′ 32″ Fehér tündérrózsa, az egyik fokozottan védett növényfaj a Tájvédelmi Körzet területén A Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzet a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. A tájvédelmi körzet területe 7546 hektár, ebből szigorúan védett 965 hektár. Fekvése [ szerkesztés] A tájvédelmi körzet a Dunántúli -dombvidék nagy tájának a nyugati felében a Belső-Somogy középtájon helyezkedik el. A 68-as és a 61-es főút mentén közelíthető meg. A közelben található nagyobb települések: Marcali, Mesztegnyő, Somogyfajsz, Böhönye és Nagybajom. Jellemzői [ szerkesztés] A területen az első világháború után a Hunyadiak létrehozták a gazdasági kisvasutat, kialakították a halastórendszert és bevezették a tervszerű erdőgazdálkodást. A nagyrészt erdők borította, vízfolyások szabdalta, halastavak tarkította tájvédelmi körzet háborítatlanságában az is közrejátszott, hogy a németek 1944 -ben háromszoros aknazárat telepítettek a területre melyet 1956 -ig folyamatosan szervezett aknaszedő alakulatok semlegesítettek.

July 16, 2024, 8:57 pm