Oroszlánként Küzdöttek Szigetvár Védői

Ekkor újra megerősítették és őrséggel látták el. Zrínyi Miklós 1561-ben vette át a szigetvári vár parancsnokságát. Szigetvár ostroma 1566. augusztus–szeptember között zajlott le Zrínyi Miklós várkapitány vezetésével. A csupán 2. 500 fős magyar sereg a Bécs elfoglalására indult százezres oszmán sereggel 34 napig küzdött a vár megvédéséért. Az ostrom I. Szulejmán szultán seregeinek döntő győzelmével végződött. Zrínyi Miklós és katonái szinte az utolsó szálig elestek a végső kirohanás során. Maga Szulejmán szultán a győzelmét nem érte meg, az ostrom közben, táborában hunyt el. Szigetvári vár ostroma Helyzete reménytelenségét látva a kapitány, Zrínyi Miklós háromszáz katonájával kitört a várból, és hősi halált halt. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős emlékére (1508-1566). Az ostrom történetét azonos nevű dédunokája írta meg. A vár az oszmán-török uralom alól csak 1689-ben szabadult fel. Az 1566-os ostrom után a török hódítók újjáépítették a rommá lőtt erődítményt. Az elhunyt Szulejmán szultán emlékére dzsámit majd minarettet emeltek. Három méter vastag, hat méter magas fallal, közel hat holdnyi területet fogtak közre, sarkain négy olaszbástyaszerű építménnyel.

1. Zrínyi Miklós szobra, Szigetvár - GOTRAVEL
2. Ahol Szigetvár kulcsa rejtőzik – kultúra.hu
3. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős emlékére (1508-1566)

Zrínyi Miklós Szobra, Szigetvár - Gotravel

Nádasdy Tamás nádor és Zrínyi Miklós hadai azonban megtámadták a török uralom alatt álló közeli Babócsa várát. A támadás és a sikeres ütközet elvonta a török hadakat az ostromtól, így a ostromlóknak volt idejük megerősíteni a falakat. A visszatérő török így nem tudta elfoglalni korábban kiépített állásait, az ostrom kudarcot vallott. Zrínyi ezt követően többször is konfliktusba keveredett a Habsburg-udvarral. Zrínyi Miklós szobra, Szigetvár - GOTRAVEL. Úgy vélte, a Habsburgok nem tesznek meg mindent az ország védelméért, ezért 1557-ben lemondott báni méltóságáról. Horváth Stansics Márkó - aki az 1556-os ostromot követően jelentősen korszerűsítette a várat - halála után 1561-ben Zrínyi lett Szigetvár kapitánya, és olykor nem éppen törvényes eszközökkel gondoskodott a vár ellátásáról. Viselkedése így itt is konfliktusokat váltott ki, ezért az ellene indult vizsgálat után 1566 elején minden egyéb tisztségével együtt szigetvári kapitányságáról is lemondott. Szulejmán újra Magyarországon I. (Nagy vagy Törvényhozó) Szulejmán szultánt (1520-1566) a törökök történelmük legnagyobb uralkodójaként tisztelik.

Ahol Szigetvár Kulcsa Rejtőzik &Ndash; Kultúra.Hu

Különös helyet foglal el a Zrínyi-kompozíciók sorában Székely Bertalan műve. Az 1885-ben befejezett közel hét négyzetméteres kép a debreceni Déri Múzeum tulajdona, aminek a Magyar Nemzeti Galériában őrzött vázlatai alapján is pontosan érzékelhetjük Székely látásmódjának egyediségét. Székely legtöbb nagy történelmi kompozíciója ugyanis nem a külső konfliktusokat jeleníti meg, nem a dramaturgiailag megrajzolt "ellenség kontra magyarok" ellentétét, hanem sokkal inkább a hős magányos vívódását. Külső harc helyett a belső drámát. Dobozi, V. László és Czillei, vagy akár a hullahegyeket megjelenítő Mohács című képein is tulajdonképpen hiányzik az ellenség képe. Ahol Szigetvár kulcsa rejtőzik – kultúra.hu. A Zrínyi kirohanását ábrázoló képén is hiába keresnénk a törököket. Egyetlen árva utalás sincs a festményen, ami nyilvánvalóvá tenné, hogy vajon ki ellen is emeli föl kardját Zrínyi, a vár nyitott kapujában. Az egész kompozíció fő motívuma egy vörösen izzó, lángoló, falakkal határolt tér, s az ott tolongó várvédők. A nyitott kapun beáradó fény csupán foltokban világítja meg a belülre szorult embereket, a kép legvilágosabb része pedig nem más, mint Zrínyi előre lépő jobb lába.

Zrínyi Miklós, A Szigetvári Hős Emlékére (1508-1566)

Szigetvár manapság már nem a magyar–török csatározások, hanem a művészeti-kulturális együttműködések terepe. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Szigetvár kulcsa című kiállítás, amelynek a budapesti Yunus Emre Intézet adott helyet. Szigetváron három éve működik művésztelep, amelyet a Dél-dunántúli Nemzetközi Művésztelepért Alapítvány szervez Halmos Klára irányításával. Az alkotótáborba a helyi és magyarországi művészeken túl külföldi alkotókat is meghívnak. Mint a művésztelep vezetője a tárlat finisszázsán elmondta, a zavartalan alkotást felszerelt műhelyekkel segítik: rézkarc-, szita-, grafikai és festészeti műhelyek is a művészek rendelkezésére állnak. A Szigetvár kulcsa című kiállításon az elmúlt három év közel negyven művészének munkáiból láthattunk ízelítőt. A helyszínt a budapesti Yunus Emre Intézet biztosította, amelynek vezetője, Mustafa Aydogdu szerint ez az együttműködés egy hosszabb távú kapcsolat első lépése. Zrínyi miklós szigetvári veszedelem. A tárlattal már a 2024-es török–magyar közös kulturális évre is készülnek, ezért Aydogdu már most meghívta a szigetvári művészeket egy törökországi kiállításra.

Cím: 7900 Szigetvár, Zrínyi Tér

July 7, 2024, 4:17 pm